Köztes
A szellem önmaga megosztása után a szellemi lények maradhatnak a szellemi létsíkon és az ott fellépő változók hatására, ill. választott feladataik által tökéletesíthetik önmagukat, vagy különbséget tehetnek saját és más lények pozíciói között, szabad akaratuknál fogva más szerepet is vállalhatnak.
A lelkek választhatják az anyagszintű megnyilvánulást, ha erre van lehetősége, akkor, mikor anyag szintjén már léteznek az egyéni tudat befogadására képes formációk. A lelkek ennek előkészítésére a szellemi síkról már inspirálják az anyagi síkot ilyen formációk létrejöttére.
A kezdeti formációk fejlődésük során lehetőségükhöz mérten elérhetnek egy olyan mentális fejlődési szintet, ahol az egységtudat szintjéről az egyéni, megosztott tudat használatára képesek lesznek, és már képesek egy lélek, megosztott létvalóság befogadására. Ez a formáció az inspirációk hatására a tudatosodás útjára lép, a választott létszinten minden helyzetben más-más tanulni-, tapasztalnivalóval fog találkozni, szabad akarata által sajátos fejlődésen megy keresztül, míg a lélek és a tudat azonosulni nem kezd, és képessé válik a tudat a valóság érzékelésére. Az anyagszinten a formáció által felismerhető kettősség, a jó és a rossz saját fejlődését szolgálja, önmaga által teremtett illúzió. Ha a formáció anyagi síkon eléri mentális tudati fejlettsége felső határait, új megtapasztalások, változók hiányában lelke visszalép a szellemi létformába, magán hordozva megtapasztalási információit, amelyek segítségével „fentről” hatással lehet inspirációjával az anyagi síkra, és az ott fejlődő lelkekre. A szellemi létforma ilyen módon is tapasztal, majd tökéletessé válásakor visszaolvad a forrásba, magával vive összes tapasztalását, onnan megosztva ismét kezdheti elölről körútját egy teljesen új lélek.
A tudatukra ébredt lények magas mentális tudatszintjüknek köszönhetően a szellemi lények szolgálatába állhatnak, ezzel közvetlen anyag szintű ráhatást tudnak kifejteni az anyag szintjére. Ezen munkákhoz folyamatos kontakt fenntartása szükséges a szellemi és anyagi lények között, ezért ennek megkönnyítése érdekében a szellem a két létsík közötti átmeneti zóna megteremtése mellett döntött, melyet mi köztes létnek hívunk. Így az anyagi sík lényeinek nem kell közvetlen a szellem síkjáig átlépniük, eligazodásuk a két létsík keveredése folytán (tér-idődimenziószerű kivetülések) könnyebb, illetve a szellemi lények is hatásosabban tudják inspirálni az anyagi síkot.